2009. junius 28. - Franca

Szombaton koradelutan, mintegy hat ora buszozas utan megerkeztunk Franca-ba. Szallasunk a helyi szeminariumban van, amely a varoson kivul, egy elegge csendes helyen epult. Szombaton este ket koncertunk volt a helyi nemzeti szinhazban, amely felszereltseget tekintve egy nagy falusi muvhazhoz volt hasonlithato. Esett eppen az eso, nehany csepp rank is jutott a szinpadon. Az elso koncert utan egy kisse hosszunak talaltuk a musort, igy a masodikon roviditettunk. A masodik koncert utan azonban a kozonseg, akirol addig nem tudtuk eldonteni, hogy azert tapsolnak-e felallva, mert mar menni szeretnenek, vagy mert annyira tetszik nekik, miutan kimentunk a szinpadrol es elkezdtunk levetkozni, nem akart elmenni, ugy jottek be utanunk a szervezok, hogy azonnal oltozzunk vissza, mert meg hallni szeretnenek bennunket. Visszamentunk. A koncert utan azt mondtak, hogy masnap utanunk jonnek a kovetkezo varosba is, annyira tetszett nekik.
Este olyan meretu lakoman voltunk, amekkorat eddig el sem tudtam volna kepzelni. Ma, vasarnap, egy ugyanakkora ebedet kellett nagy nehezen elfogyasztanunk. Szavakat is nehez talalni arra, mennyire jol tartanak, es mennyire szeretettel fogadnak bennunket.
Delelott 9 orakor enekeltunk egy kulvarosi plebania misejen nehany tetelt Franca legszegenyebb negyedeben. Leirhatatlan elmeny volt. A templom nagyon szegenyes, nyers aljbeton, olcso padloszonyeg a szentelyben, viszont tele emberrel, minden korbol, mindenfele borszinnel es minden tarsadalmi osztalybol. Gyonyoruen enekeltek! Megrendito volt. Mit ne mondjak, nem egy kanonjogasznak valo hely, a lelkesedesuk es a komolysaguk azonban peldaerteku. A mise utan az utcan elozene es tanc, amit a szegenynegyed tizeneves fiataljai prezentaltak, es igencsak lelkesek voltak, amikor kis invitalas utan a mieink is csatlakoztak hozzajuk.
Mindenki jol van, Pala csomagja is megerkezett, a Lorisze allitolag meg ma megjon. Ma este Ribeirao Preto-ban enekelunk erseki misen. Amint tudok, ujra jelentkezem. Aron