Üdvözöljük vendégeinket!

2010. július 15., csütörtök

Itália 2010 - beszámoló

Július 13-án, nem sokkal kilenc óra után érkeztek autóink a Perjelség épületéhez. Két nappal korábban ugyanebben az órában számolt be az olasz televízió montecassino-i szereplésünkről Szent Benedek atyánk nyári ünnepén. De kezdjünk csak mindent szépen sorjában!
2009 májusában vetődött fel a gondolat, hogy 2010 nyarán Montecassino-n énekeljünk Szent Benedek ünnepén. A felvetést mi nagy örömmel fogadtuk, hiszen ez már az ötödik alkalom volt, hogy a CM ott járt, a harmadik, hogy Szent Benedek ünnepét Montecassino-n töltötte. Idei utazásunkat e meghívás köré szerveztük, a szólistákkal, most kevesebb fellépéssel, sokkal több pihenéssel, városnézéssel, nomeg egy kis tengerparttal.
2010. július 5-én indultunk, és szinte meg sem álltunk Padova-ig, hiszen most először kaptunk időpontot a világhírű Giotto-freskók megtekintésére. Rövid ismertető után 20 percet kaptunk a képekkel. Fantasztikus volt! Este a Santa Giustina Apátságban vacsoráztunk, amelynek történetéhez igen sok szállal kapcsolódik a Magyar Bencés Kongregáció is. Fogadásunkra az apát úr személyesen jött ki, másnap, miután megérkeztünk Velencéből, énekeltünk az esti konventmisén. No igen, és 6-án pedig Velencében voltunk. Monteverdi sírjánál megálltunk, akinek oly sok darabját énekeltük már, aztán természetesen a San Marco, a San Giorgio, hiszen ezek megtekintése nélkül kár lenne elmenni Velencéből. A Bencés Apátságban egy kis uzsonnára is meghívtak bennünket.
Június 7-én délelőtt megnéztük Padova legfontosabb nevezetességeit, imádkoztunk Szent Antal sírjánál, majd ebéd után tovább indultunk Monteoliveto Maggiore felé. Utazásunk első váratlan kalandja ekkor következett be. Teljes-pályás útzár az autópályán, úgyhogy alternatív utat kellett keresnünk, amit persze rajtunk kívül még nagyon sokan megtaláltak, így meglehetősen lassan haladtunk, és másfél órát késtünk a szállásunkról. A vacsoránkat a nagy apátság perjele tálalta fel nekünk személyesen. Másnap Siena-ba mentünk, ahol először is egy autószerelőt kellett keresnünk, mert a Transporter hűtővize állandóan elfolyt, találtunk egyet, meg is ígérte, hogy este hatra készen is lesz az autó. Siena gyönyörű volt, az autószerelő pedig olasz… este nyolcra lett kész, így immáron még többet, két órát késtünk, ezért aztán vacsoránkat már személyesen a főapát szolgálta fel. Nagyon jól esett gondoskodó vendégszeretetük. 9-én reggel korán indultunk, előbb még részt vettünk az apátság gyönyörű laudesén, majd Róma felé vettük az irányt. Itt jött a következő váratlan esemény. A helyi BKV sztrájkja miatt kissé borult a programunk, és így az autók is elképesztő mennyiségben voltak az utakon, ami miatt kissé nehezen lehetett haladni. Mindent összevéve a Vatikán kivételével a többi programot végig tudtuk járni, és a fiúknak nagyon tetszett így is, amit Rómából láttak, hiszen jónéhányan először voltak itt. Délután aztán újabb baleset az autópályán, újabb teljes útzár, újabb késés… Pedig nagyon nem szerettük volna, hiszen Montecassino-ra igyekeztünk, és Don Germano nagyon pontos ember, nem szereti a késést, és ez 2010. július 9-én sem volt másként. Mindenesetre vacsorára éppen odaértünk. 10-én aztán Nápolyt néztük meg, délután egy kis tengeri fürdőzést iktatva a programba. Este próbáltunk 11-ére, és korán lefeküdtünk. Szent Benedek ünnepén az ünnepi Szentmisén énekeltünk, én magam nagyon elégedett voltam a fiúk teljesítményével. Az ünnepi ebéd minden várakozásunkat felülmúlta, a szieszta és a vesperás után megnéztük az apátságot, majd a nem különben bőséges vacsora után egy kis rekreáció következett.
Július 12-én a reggeli órákban indultunk haza, a terveink szerint Firenze érintésével. De ekkor az autópályán újabb baleset, újabb teljes útzár. A Transporter teljesen beakadt, mi a Polo-val ki tudtunk állni Orvieto-ba, megtekinteni a székesegyház híres homlokzatát és ereklye-kápolnáját. Este újra késve érkeztünk Praglia-ba. Bőséges vacsora után pihenni tértünk, hiszen a beragadt autópályán álldogálás sokunkat eléggé megviselt. 13-án délelőtt megnéztük az apátságot, majd pedig ebéd után útra keltünk.
Nem volt egyszerű az út, sok váratlan eseménnyel, körülménnyel kellett megbirkóznunk, de ezekkel együtt is egy nagyon jó hangulatú, nagyon tanulságos, szép utazás volt. A megcsodált építészeti és képzőművészeti remekek közül nem egyet magam is először láttam. És nagyon jók voltak a közös éneklések, amelyek közül különösen is kiemelkedik emelkedettségében, átéltségében és művészi színvonalában Monteoliveto az érkezésünk estéjén, valamint Montecassino. 14-en voltunk, 10 diák, két felnőtt szólistánk, valamint a Cancellarius úr és jómagam. Köszönet mindenkinek, aki az utazásunkat segítette: Éger Csaba cancellarius-nak a szervezésben való segítségéért, minden énekesnek a váratlan helyzetekben is a hősies helytállásért! Külön köszönet, a „Győr Kulrúrájáért Alapítvány”-nak, aki utazásunkat támogatta. Nagy örömömre szolgált a CM-os utak alkalmával már magszokott kiváló hangulat, a baráti együttlétek! És még egy fontos dolog: 2011 tavaszára Cassino-ba invitáltak bennünket az egész CM-mal! Deo Gratias!