A Collegium Musicum Jaurinense
Régizene Egyesület
Alapszabálya
Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. szakasz (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint önkéntesen elhatározták a Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesület létrehozását.
A Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesület – a továbbiakban: Egyesület - Közgyűlése 2009. december 1. napján az alábbi alapszabályt fogadta el, amely az Egyesület célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
1. Az Egyesület adatai
1.1. Az Egyesület elnevezése: Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesület
1.2. Az Egyesület angol elnevezése: Collegium Musicum Jaurinense Historical Music Association
1.3. Az Egyesület rövidített elnevezése: CMJ Egyesület
1.4. Az egyesület rövidített angol elnevezése: CMJ Association
1.5. Az Egyesület székhelye: 9022 Győr, Széchenyi tér 9.
1.6. Az Egyesület képviselete: Az Elnök (Cantor) és az Alelnök (Cancellarius) önálló aláírási joggal képviselik az Egyesületet harmadik személlyel szemben, illetve a hatóságok előtt. Az Egyesület pénzforgalmi számlái felett az Elnök (Cantor) és az Alelnök (Cancellarius) önállóan jogosult rendelkezni.
1.7. Az Egyesület időtartama: Az Egyesület határozatlan időre alakul.
2. Az Egyesület jogállása
Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az Elnök (Cantor), és az Alelnök (Cancellar) egyénileg jogosult. Az Egyesület az 1997. évi CLX. törvény alapján közhasznú tevékenységet végez.
3. Az Egyesület célja
Az Egyesület célja a XVII. század és az azt megelőző korok, magyarországi és külföldi, a publikum által kevéssé ismert szerzőinek, egyházzenei és liturgikus értékeinek (műveinek) tudományos kutatása, a feltárt értékek publikálása, azok tanítása, és liturgikus helyzetben valamint a nagyközönség előtt (koncert) történő előadása Magyarországon és külföldön.
Az Egyesület célja a XVII. század és az azt megelőző korok, magyarországi és külföldi, egyházzenei és liturgikus műveinek felvétel útján történő rögzítése, és az így rögzített művek terjesztése.
Az Egyesület célja a XVII. század és az azt megelőző korok, magyarországi és külföldi, egyházzenei és liturgikus értékeinek megismertetése tudományos és ismeretterjesztő előadások során, illetve a fenti témájú előadásokban történő közreműködés.
Az Egyesület célja liturgikus szolgálat ellátása elsődlegesen a Győrben található Szt. Ignác Bencés Templomban.
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
Az Egyesület céljainak megvalósítása nem sértheti az Alkotmány 2. szakaszának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében szervezi tagjai tevékenységét, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, az alapszabály jelen pontban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület a fenti célok elérése és az Egyesület feladatainak ellátása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
Könyvkiadás, amely az alábbiakat foglalja magába:
- Könyv, brosúra, kotta és hasonló nyomtatott termékek kiadása
Hangfelvétel készítése, kiadása, amely az alábbiakat foglalja magába:
- Hangfelvétel terjesztése, megjelentetése, promóciója, zenemű kiadása
Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés, amely az alábbiakat foglalja magába:
- Zenetudományi, egyházzenei kutatások
Kulturális képzés, amely az alábbiakat foglalja magába:
- Egyházzenei témájú előadások, egyházzenei képzés és szakmai továbbképzés
Előadó-művészet, mint az Egyesület főtevékenysége, amely az alábbiakat foglalja magába:
- Nagyközönségnek szánt élő előadások, bemutatók, az azokon történő részvétel
Előadó művészetet kiegészítő tevékenység, amely az alábbiakat foglalja magába:
- A művészetet és az előadást elősegítő, kiegészítő művészeti, alkotói és szakmai tevékenység
4. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
5. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. szakasz c) bekezdés alapján:
„3. tudományos tevékenység, kutatás
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
5. kulturális tevékenység
6. kulturális örökség megóvása”
II. A TAGSÁGI VISZONY
6. Az Egyesületbe felvételét kérheti az a személy, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja és az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában tevékenyen részt kíván venni.
7. A tagsági jogviszony formái
7.1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a személy, aki önkéntes belépési nyilatkozatában az Egyesületbe rendes tagként történő felvételét kéri, az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó mindenkori kötelezettségek teljesítését vállalja, és tizennyolcadik (18.) életévét betöltötte.
Az Egyesület rendes tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. A tagok nevét, állandó lakcímét és értesítési címét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyesen gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjának joga:
Az Egyesület rendes tagjának kötelessége:
7.2. Az Egyesület ifjúsági tagjává választható az a személy, aki önkéntes belépési nyilatkozatában az Egyesületbe tagként történő felvételét kéri, az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó mindenkori kötelezettségek teljesítését vállalja és tizennyolcadik (18.) életévét még nem töltötte be.
Az Egyesület ifjúsági tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti, amelyhez köteles törvényes képviselőjének írásos hozzájárulását csatolni.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület ifjúsági tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. Az ifjúsági tagok nevét, állandó lakcímét, értesítési címét és törvényes képviselőjének nevét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület ifjúsági tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyesen gyakorolják.
Az Egyesület ifjúsági tagjának joga:
Az Egyesület ifjúsági tagjainak kötelessége:
Amennyiben az Egyesület ifjúsági tagja betölti tizennyolcadik (18.) életévét, eltérő nyilatkozata hiányában az Egyesület rendes tagjává válik.
7.3. Az Egyesület pártoló tagja az a személy lehet, aki önkéntese készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására; illetve az a személy, akit az Egyesület Elnöksége a fenti tagságra méltónak talál.
Az Egyesület pártoló tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület pártoló tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. A pártoló tagok nevét, állandó lakcímét, értesítési címét, és törvényes képviselőjének nevét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület pártoló tagjait egyenlő jogok illetik meg. A jogi személy pártoló tag jogait törvényes képviselője útján gyakorolja.
Az Egyesület pártoló tagjának joga:
Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettsége:
7.4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény 6 szakasza alapján a tagok (mint szerzők) jogutódjaként az Egyesületet illeti meg a szerzői jog az olyan szerzői művek esetén, amelyek megalkotásában az együttműködő tagok hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes tagok szerzői jogait külön meghatározni. A szerző jogok csak abban az esetben szállnak át az Egyesületre, mint jogutódra, ha a tagok a szerzői művet az Egyesület kezdeményezésére és irányításával hozták létre, és az Egyesület a szerzői művet nyilvánosságra hozza. A szerzői mű nyilvánosságra hozatalát jelenti különösen a szerzői mű közönség jelenlétében történő előadása.
8. A tagsági viszony megszűnik
a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
A tagsági jogviszonyt kizárással történő megszüntetésének jogát az Egyesület Elnöksége gyakorolja. Az Elnökség döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A tagok közül az Elnökség azt a tagot jogosult kizárni, aki az Egyesület céljainak megvalósítását önként vállalt feladatainak elhanyagolásával jelentősen veszélyezteti, vagy az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet, életmódot folytat.
A tagsági jogviszony megszűnésekor a tagot a tagi-nyilvántartásból törölni kell.
6. Az Egyesületbe felvételét kérheti az a személy, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja és az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában tevékenyen részt kíván venni.
7.1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a személy, aki önkéntes belépési nyilatkozatában az Egyesületbe rendes tagként történő felvételét kéri, az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó mindenkori kötelezettségek teljesítését vállalja, és tizennyolcadik (18.) életévét betöltötte.
Az Egyesület rendes tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. A tagok nevét, állandó lakcímét és értesítési címét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyesen gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjának joga:
az Egyesület Közgyűlésén történő részvétel;
tanácskozási, indítványozási és szavazati jog gyakorolása a Közgyűlésen;
bármely egyesületi tisztség megválasztása során választhat és megválasztható;
jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
élhet az Egyesület által a tagoknak nyújtott kedvezményekkel, és igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat.
Az Egyesület rendes tagjának kötelessége:
köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni, és az Egyesület vagyonát megóvni.
7.2. Az Egyesület ifjúsági tagjává választható az a személy, aki önkéntes belépési nyilatkozatában az Egyesületbe tagként történő felvételét kéri, az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó mindenkori kötelezettségek teljesítését vállalja és tizennyolcadik (18.) életévét még nem töltötte be.
Az Egyesület ifjúsági tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti, amelyhez köteles törvényes képviselőjének írásos hozzájárulását csatolni.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület ifjúsági tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. Az ifjúsági tagok nevét, állandó lakcímét, értesítési címét és törvényes képviselőjének nevét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület ifjúsági tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyesen gyakorolják.
Az Egyesület ifjúsági tagjának joga:
az Egyesület Közgyűlésén történő részvétel;
tanácskozási, indítványozási és szavazati jog gyakorolása a Közgyűlésen;
bármely egyesületi tisztség megválasztása során választhat, azonban az ifjúsági tag csak az életkorának megfelelő tisztségre választható;
jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
élhet az Egyesület által a tagoknak nyújtott kedvezményekkel, és igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület ifjúsági tagjainak kötelessége:
köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni, és az Egyesület vagyonát megóvni.
Amennyiben az Egyesület ifjúsági tagja betölti tizennyolcadik (18.) életévét, eltérő nyilatkozata hiányában az Egyesület rendes tagjává válik.
7.3. Az Egyesület pártoló tagja az a személy lehet, aki önkéntese készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására; illetve az a személy, akit az Egyesület Elnöksége a fenti tagságra méltónak talál.
Az Egyesület pártoló tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani, és az Egyesület pártoló tagjává választásról az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. A pártoló tagok nevét, állandó lakcímét, értesítési címét, és törvényes képviselőjének nevét az Elnökség rögzíti a tagi-nyilvántartásban. A tag fenti adataiban történő változásról tizenöt (15) napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget, amelyet az rögzít a tagi-nyilvántartásban. Az Elnökség elutasító határozata ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.
Az Egyesület pártoló tagjait egyenlő jogok illetik meg. A jogi személy pártoló tag jogait törvényes képviselője útján gyakorolja.
Az Egyesület pártoló tagjának joga:
- részt vehet az Egyesület Közgyűlésének ülésein;
- tanácskozási és indítványozási jog gyakorlása a Közgyűlésen;
- jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
- élhet az Egyesület által a tagoknak nyújtott kedvezményeket és igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait;
- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettsége:
köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
7.4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény 6 szakasza alapján a tagok (mint szerzők) jogutódjaként az Egyesületet illeti meg a szerzői jog az olyan szerzői művek esetén, amelyek megalkotásában az együttműködő tagok hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes tagok szerzői jogait külön meghatározni. A szerző jogok csak abban az esetben szállnak át az Egyesületre, mint jogutódra, ha a tagok a szerzői művet az Egyesület kezdeményezésére és irányításával hozták létre, és az Egyesület a szerzői művet nyilvánosságra hozza. A szerzői mű nyilvánosságra hozatalát jelenti különösen a szerzői mű közönség jelenlétében történő előadása.
a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
a jogi személy tag jogutód nélkül történő megszűnésével;
a természetes személy tag halálával;
a tag kizárásával – a jelen pontban foglalt feltételek alapján – ;
a tagdíjbefizetés elmulasztása miatt a 11. pontban foglaltak szerint;
az Egyesület megszűnésével; illetve
a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben
A tagsági jogviszonyt kizárással történő megszüntetésének jogát az Egyesület Elnöksége gyakorolja. Az Elnökség döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A tagok közül az Elnökség azt a tagot jogosult kizárni, aki az Egyesület céljainak megvalósítását önként vállalt feladatainak elhanyagolásával jelentősen veszélyezteti, vagy az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet, életmódot folytat.
A tagsági jogviszony megszűnésekor a tagot a tagi-nyilvántartásból törölni kell.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
9. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség tagjai:
1.) Elnök (Cantor): Kelemen Áron OSB
10. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok törvényes képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés nyilvánosan kerül megtartásra.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Az Egyesület évente egyszer köteles rendes Közgyűlést tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, amelyben a tagok megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni abban az esetben is, ha az Elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnik, vagy az Egyesület lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A Közgyűlést össze kell hívni abban az esetben is, ha azt a Győr-Moson-Soproni Megyei Bíróság jogerős határozatában elrendeli.
A Közgyűlés összehívását az Elnökség rendeli el, és az Elnök (Cantor) a Közgyűlést írásban köteles összehívni. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól tájékoztatást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét és időpontját, a napirendet valamint a határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt Közgyűlés időpontját (amelynek azonosnak kell lennie az eredeti Közgyűlés napjával) és helyét, figyelmeztetéssel arra, a körülményre, hogy az ismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlésre történő meghívás az eredeti napirendi kérdésekben történik. A Közgyűlés összehívása akkor is szabályszerűnek minősül ha a meghívót az Elnök (Cantor) az Egyesület székhelyén legalább tizenöt (15) nappal az ülés időpontját megelőzően kifüggeszti.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak ötven százaléka plusz egy fő (50%+1) jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok létszámára tekintettel határozatképtelennek minősül, legkésőbb tizenöt (15) napon belül, az eredeti napirenddel megegyező tartalommal, új Közgyűlést köteles kitűzni az Elnök (Cantor). Az ismételten megtartott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben is szereplő kérdésekben.
A Közgyűlésen az Elnök (Cantor), akadályoztatása esetén az Alelnök (Cancellarius) vagy az Elnökségi Tag (Succentor) köteles a levezető elnök feladatait ellátni.
A Közgyűlése megjelent tagokról a tagok nevének feltüntetésével a levezető elnök jelenléti ívet készít, amelyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek.
A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés összehívása során megküldött napirendben szerepelnek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagot egy (1) szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen, a Közgyűlés köteles megismételni a napirendi pontra vonatkozó szavazást. A tisztségviselők választása írásban és titkos szavazással történik. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Érvényesnek az a szavazat tekinthető, amely egyértelműen elfogadja, vagy elutasítja a szavazásra bocsátott kérdést.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét és időpontját, a Közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyvet hitelesítő két (2) tagnak a nevét. A Közgyűlés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell a Közgyűlés fontos eseményeit, a jelenlévő tagok létszámát tekintettel a szavazásra jogosult tagok létszámára és a határozatképességre, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat –azok pontos tartalmával-, a határozatok hatályát, a határozatok meghozatalának időpontját, a határozatok megszavazása során leadott elfogadó és elutasító szavazatok pontos számát, és a határozatra vonatkozó elutasító vagy elfogadó döntést. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatot elutasító és támogató személyek teljes nevét, az elutasításra, vagy támogatásra történő utalással.
A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni mint Közgyűlési Határozatok Könyvét. Az Egyesület iratainak kezeléséről az Egyesület Elnöke (Cantora) köteles gondoskodni.
A Közgyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő tizenöt (15) napon belül az Elnök (Cantor), írásban közli az érintettekkel. A Közgyűlés döntéseinek az Egyesület székhelyén történő kifüggesztése írásban történő közlésnek tekintendő.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik arról, hogy a vezető szerv (a Közgyűlés, és az Elnökség) döntéseit az érintettekkel az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel közli, és hozza nyilvánosságra.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az Egyesület az Elnökön (Cantoron) keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a következő döntésekre terjed ki:
- megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az Elnököt (Cantort); az Alelnököt (Cancellariust) és az Elnökségi Tagot (Succentort);
11. Az Elnökség
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagból álló Elnökség látja el, amely az Egyesület ügyintéző, végrehajtó és képviseleti szerve. Az Elnökség tagjai az Elnök (Cantor), az Alelnök (Cancellar) és az Elnökségi Tag (Succentor). Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség ülésein az Elnök (Cantor), akadályoztatása esetén az Alelnök (Cancellarius) vagy az Elnökségi Tag (Succentor) köteles a levezető elnök feladatait ellátni.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente (3 havonta) tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök (Cantor) hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség tagjai legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az Elnökség tagjainak a többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen, az Elnökség köteles megismételni a napirendi pontra vonatkozó szavazást. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb tizennyolc (18) napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak többsége jelen van.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
- ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két Közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. A kizárás okai:
Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét és időpontját. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az Elnökségi ülés fontos eseményeit, a jelenlévő Elnökségi tagok létszámát, megjelölve a szavazásra jogosult Elnökségi tagok számát és a határozatképességet, az előterjesztett javaslatokat, a határozatok megszavazása során leadott szavazatokat, és a határozatokat - azok pontos tartalmával-, a határozatok hatályát, a határozatok meghozatalának időpontját. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatot elutasító és támogató személyek teljes nevét, az elutasításra, vagy támogatásra történő utalással.
Az Elnökség döntéseiről nyilvántartást vezet, amelyet lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni, mint az Elnökségi Döntések Tárát. Az Egyesület iratainak kezeléséről az Egyesület Elnöke (Cantora) köteles gondoskodni.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdésnek megfelelően rendelkezik arról, hogy a Cantor (Elnök) a közhasznú szervezet működésére vonatkozó adatokat, a szolgáltatások igénybevételének módját, illetve az Egyesület beszámolóját az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel hozza nyilvánosságra.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik arról, hogy a vezető szerv (a Közgyűlés, és az Elnökség) döntéseit az érintettekkel az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel közli, és hozza nyilvánosságra.
12. Az Egyesület tisztségviselői – Az Elnökség tagjai
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az Elnök (Cantor), az Alelnök (Cancellarius) és az Elnökségi Tag (Succentor). A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
Az Elnök (Cantor) megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után az Elnök (Cantor) e tisztségre újra megválasztható. Az Alelnök (Cancellarius) és az Elnökségi Tag (Succentor) megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után mind az Alelnök (Cancellarius) mind az Elnökségi Tag (Succentor) újra megválasztható.
Az Elnök (Cantor) feladatai:
Az Alelnök (Cancellarius) feladatai:
Az Elnökségi Tag (Succentor) feladatai:
Az Egyesület tisztségviselője az a személy lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik
9. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
Közgyűlés,
Elnökség
Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség tagjai:
1.) Elnök (Cantor): Kelemen Áron OSB
2.) Alelnök (Cancellarius): Éger Csaba
3.) Elnökségi Tag (Succentor): Soós Gábor
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok törvényes képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés nyilvánosan kerül megtartásra.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Az Egyesület évente egyszer köteles rendes Közgyűlést tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, amelyben a tagok megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni abban az esetben is, ha az Elnökség bármely tagjának megbízatása megszűnik, vagy az Egyesület lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A Közgyűlést össze kell hívni abban az esetben is, ha azt a Győr-Moson-Soproni Megyei Bíróság jogerős határozatában elrendeli.
A Közgyűlés összehívását az Elnökség rendeli el, és az Elnök (Cantor) a Közgyűlést írásban köteles összehívni. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól tájékoztatást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét és időpontját, a napirendet valamint a határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt Közgyűlés időpontját (amelynek azonosnak kell lennie az eredeti Közgyűlés napjával) és helyét, figyelmeztetéssel arra, a körülményre, hogy az ismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlésre történő meghívás az eredeti napirendi kérdésekben történik. A Közgyűlés összehívása akkor is szabályszerűnek minősül ha a meghívót az Elnök (Cantor) az Egyesület székhelyén legalább tizenöt (15) nappal az ülés időpontját megelőzően kifüggeszti.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak ötven százaléka plusz egy fő (50%+1) jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok létszámára tekintettel határozatképtelennek minősül, legkésőbb tizenöt (15) napon belül, az eredeti napirenddel megegyező tartalommal, új Közgyűlést köteles kitűzni az Elnök (Cantor). Az ismételten megtartott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben is szereplő kérdésekben.
A Közgyűlésen az Elnök (Cantor), akadályoztatása esetén az Alelnök (Cancellarius) vagy az Elnökségi Tag (Succentor) köteles a levezető elnök feladatait ellátni.
A Közgyűlése megjelent tagokról a tagok nevének feltüntetésével a levezető elnök jelenléti ívet készít, amelyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek.
A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés összehívása során megküldött napirendben szerepelnek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagot egy (1) szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen, a Közgyűlés köteles megismételni a napirendi pontra vonatkozó szavazást. A tisztségviselők választása írásban és titkos szavazással történik. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Érvényesnek az a szavazat tekinthető, amely egyértelműen elfogadja, vagy elutasítja a szavazásra bocsátott kérdést.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét és időpontját, a Közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyvet hitelesítő két (2) tagnak a nevét. A Közgyűlés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell a Közgyűlés fontos eseményeit, a jelenlévő tagok létszámát tekintettel a szavazásra jogosult tagok létszámára és a határozatképességre, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat –azok pontos tartalmával-, a határozatok hatályát, a határozatok meghozatalának időpontját, a határozatok megszavazása során leadott elfogadó és elutasító szavazatok pontos számát, és a határozatra vonatkozó elutasító vagy elfogadó döntést. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatot elutasító és támogató személyek teljes nevét, az elutasításra, vagy támogatásra történő utalással.
A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni mint Közgyűlési Határozatok Könyvét. Az Egyesület iratainak kezeléséről az Egyesület Elnöke (Cantora) köteles gondoskodni.
A Közgyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő tizenöt (15) napon belül az Elnök (Cantor), írásban közli az érintettekkel. A Közgyűlés döntéseinek az Egyesület székhelyén történő kifüggesztése írásban történő közlésnek tekintendő.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik arról, hogy a vezető szerv (a Közgyűlés, és az Elnökség) döntéseit az érintettekkel az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel közli, és hozza nyilvánosságra.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az Egyesület az Elnökön (Cantoron) keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a következő döntésekre terjed ki:
- megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az Elnököt (Cantort); az Alelnököt (Cancellariust) és az Elnökségi Tagot (Succentort);
- határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
megtárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
- elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év százötvenedik (150.) napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;
- éves költségvetés megállapítása;
- Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;
- a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása;
- elutasított felvételi nyilatkozat esetén dönt az új tag felvételével kapcsolatos esetleges jogorvoslatról;
- a tagdíj összegének esedékességének és a befizetés módjának meghatározása.
11. Az Elnökség
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagból álló Elnökség látja el, amely az Egyesület ügyintéző, végrehajtó és képviseleti szerve. Az Elnökség tagjai az Elnök (Cantor), az Alelnök (Cancellar) és az Elnökségi Tag (Succentor). Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség ülésein az Elnök (Cantor), akadályoztatása esetén az Alelnök (Cancellarius) vagy az Elnökségi Tag (Succentor) köteles a levezető elnök feladatait ellátni.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente (3 havonta) tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök (Cantor) hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség tagjai legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az Elnökség tagjainak a többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen, az Elnökség köteles megismételni a napirendi pontra vonatkozó szavazást. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb tizennyolc (18) napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak többsége jelen van.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
- ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
- az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
- befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
- elbírálja az Elnökséghez benyújtott jelentkezési nyilatkozatot;
- a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;
- javaslatot dolgoz ki a pártoló tagságra jelölt személy megválasztására;
- jóváhagyja az Egyesület éves beszámolóját; és azt elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két Közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. A kizárás okai:
- a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását önként vállalt feladatainak elhanyagolásával jelentősen veszélyezteti, vagy az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet, életmódot folytat;
- a tagdíjbefizetés kitűzött határidejének eredménytelen elteltét követően tizenöt (15) napon belül az Elnök (Cantor) felhívja a tagot tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a felhívást követően hatvan (60) napon belül a tag kötelezettségének nem tesz eleget, az Elnökség határozattal dönt a tag kizárásának kérdéséről
Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét és időpontját. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az Elnökségi ülés fontos eseményeit, a jelenlévő Elnökségi tagok létszámát, megjelölve a szavazásra jogosult Elnökségi tagok számát és a határozatképességet, az előterjesztett javaslatokat, a határozatok megszavazása során leadott szavazatokat, és a határozatokat - azok pontos tartalmával-, a határozatok hatályát, a határozatok meghozatalának időpontját. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatot elutasító és támogató személyek teljes nevét, az elutasításra, vagy támogatásra történő utalással.
Az Elnökség döntéseiről nyilvántartást vezet, amelyet lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni, mint az Elnökségi Döntések Tárát. Az Egyesület iratainak kezeléséről az Egyesület Elnöke (Cantora) köteles gondoskodni.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdésnek megfelelően rendelkezik arról, hogy a Cantor (Elnök) a közhasznú szervezet működésére vonatkozó adatokat, a szolgáltatások igénybevételének módját, illetve az Egyesület beszámolóját az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel hozza nyilvánosságra.
A jelen Alapszabály mint a közhasznú szervezet létesítő okirata, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. szakasz (3) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik arról, hogy a vezető szerv (a Közgyűlés, és az Elnökség) döntéseit az érintettekkel az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel; illetve az egyesület mindenkori honlapján történő közzététellel közli, és hozza nyilvánosságra.
12. Az Egyesület tisztségviselői – Az Elnökség tagjai
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az Elnök (Cantor), az Alelnök (Cancellarius) és az Elnökségi Tag (Succentor). A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
Az Elnök (Cantor) megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után az Elnök (Cantor) e tisztségre újra megválasztható. Az Alelnök (Cancellarius) és az Elnökségi Tag (Succentor) megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után mind az Alelnök (Cancellarius) mind az Elnökségi Tag (Succentor) újra megválasztható.
Az Elnök (Cantor) feladatai:
- a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
- konferenciák és más rendezvények szervezése,
- a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
- az Egyesület működésének irányítása,
- utalványozási jog gyakorlása,
- képviseli az Egyesületet.
Az Alelnök (Cancellarius) feladatai:
- képviseli az Egyesületet,
- az Elnök (Cantor) konzultánsaként működik,
- az Elnök (Cantor) akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
- az Elnök (Cantor) távollétében az elnökségi ülések levezetése;
- tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
- az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;
- felügyeli és ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását.
Az Elnökségi Tag (Succentor) feladatai:
- az Elnök (Cantor) konzultánsaként működik;
- az Elnök (Cantor) akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
- az Elnök (Cantor) távollétében az elnökségi ülések levezetése;
- tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
- az Elnökségi Tag előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
Az Egyesület tisztségviselője az a személy lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik
IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
13. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
- tagdíjak,
- az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
Az Egyesület rendes és ifjúsági tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
14. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Alelnök (Cancellarius) terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetéseket az Elnök (Cantor) vagy az Alelnök (Cancellarius) jogosult teljesíteni.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyeknek és magánszemélyeknek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az 5.000.000.- Ft azaz ötmillió forintot az Egyesület – eleget téve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 10 szakaszában foglalt kötelezettségének - köteles a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet létrehozni. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
15. Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
Az Egyesület a jelen alapszabályában rendelkezik a megszűnése időpontjában meglévő vagyonáról.
Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyona a Bencés Nevelésért Alapítványt (székhely: 9022 Győr, Széchenyi tér 8.; Adószám: 18539305-1-08) illeti, mint az Egyesülethez hasonlóan közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetet.
VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
16. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. szakasz (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
18. Az alapszabály a Közgyűlésen történő jóváhagyását követően, a bírósági nyilvántartásba vételével lép hatályba.
20. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2009. december 1. napján fogadta el.
Kelt: Győr, 2009. december 1.
