ZIRC 2011.

Íme, a Zirci Tábor tájékoztató levele:

Tisztelt Szülők, kedves fiúk,  az idei évben is megrendezésre kerül a "Zirci tábor", az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, a 2011/12-es tanév, évad előkészítésére, illetve csapatépítésre. Idén augusztus 23-án kedden este 20.00 órakor találkozunk a Zirci Apátság vendégházában, a cím: Zirc, Rákóczi tér 1. A program az elmúlt évek gyakorlatának megfeflelően a délelőtti és a délutáni próbák köré csoportosul, délelőtt 9.30-12-ig, délután 15.00-18.00-ig lesznek foglalkozások kisebb csoportokban. A szüneteket a csoportvezetők belátására bízzuk. A csoportvezetők fiatal egyházzenész kollégák lesznek a Zeneakadémiáról, reményeim szerint csapatmunkában jobban fogunk tudni haladni. Az esti programok pedig minden este másként alakulnak, lesz film, közös játék, stb.  Mindenki hozzon magával hálózsákot vagy felhúzható ágyneműt, párna és takaró található lesz a szálláson. A szállás sajnos újra drágult, 1500 Ft/fő/éjszaka. Igy az idén a tábort 26-án, pénteken be is fejezzük a 18.00 órakor kezdődő záróvesperással, amire a tisztelt Szülőket is szeretettel várjuk.  A tábor költségeinek fedezésére 9000 Ft-ot kérünk befizetnei. Az előző évek gyakorlatának megfelelően kérjük, jelezzék, ha ez valakinek komoly nehézséget jelent, illetve tisztelettel kérjük, jelezzék, ha valakinek módjában áll nagyobb összeggel támogatni a tábort, hogy így kiegyenlítve a különféle anyagi lehetőségek adta egyenetlenségeket, a tábor finanszírozható maradjon. A tábor díja a szálláson kívül tartalamazza még a napi háromszori étkezést, illetve a kollégák ellátásának költségeit is. Az érkezés napján vacsoráról nem tudunk gondoskodni. A 2011/12-es évad igen fontos lesz együttesünk életében, hiszen ez lesz a 10. évadunk az újjáalakulásunk óta, és erről az évfordulóról különféle programokkal kívánunk megemlékezni. Egyfelől föl szeretnénk eleveníteni az elmúlt 9 év legnépszerűbb darabjait, de szeretnénk újdonságokkal is előállni. Az idei Zirci tábor ez utóbbit fogja előkészíteni. Constanzo da Porta olasz reneszánsz zeneszerző darabjaival ismerkedhetünk meg, amelyből egy koncertnyi anyagot állítottam össze, és amelyből, jó reményeim szerint, a tanév végére egy jubileumi CD is készülhet.Kérjük a tisztelt szülőket, támogassák együttesünk munkáját elsősorban azzal, hogy gyermekeik számára lehetővé teszik az együttes programjain, jelesül a Zirci Táboron való részvételt. Az éved egyéb részleteiről a tanév első heteiben terevezek körlevelet írni. Kérdéseikkel kapcsolatban továbbra is szívesen állok rendelkezésükre a szokásos elérhetőségeken. A nyár hátralévő részére sok szép programot és szép időt kívánva maradok tisztelettel: Áron atya P.S.  A brazíliai úton debütált kék Collegium Musicum-os pólók továbbra is rendelhetőek 3000 Ft/db-os áron. Most a táborra is hozzon magával mindenki fehér inget és hosszú nadrágot, hogy a közös énekléseinken esztétikus látványt nyújtsunk.

MEGHÍVÓ

ÉVADZÁRÓ KONCERT A BENCÉS TEMPLOMBAN

Sok szeretettel hívjuk barátainkat és minden zenét kedvelőt a 2011 június 5-én 20.00 órakor bemutatásra kerülő évadzáró koncertünkre, a győri Szt. Ignác bencés templomba.

DIPLOMAKONCERT

Tisztelettel és szeretettel hívom és várom

2011. április 14-én, csütörtökön, délután 17.00 órai kezdettel a 

Budapesti Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban felcsendülő 

D I P L O M A K O N C E R T E M R E

Műsor:

C. Monteverdi: Salve Regina a 3 voci

C. Monteverdi: Missa a 4 voci - Kyrie, Gloria

G. Carissimi: Historia di Jonas

V. Rathgeber: Concerto in d

M. Durufle: Ubi Caritas

Közreműködnek: a Collegium Musicum Jaurinense Régizene Együttes Ének- és Zenekara,

Soós Gábor - orgona, Takács Hajnalka - szólóhegedű

Kelemen G. Áron

a LFZE Egyházzene-tanár szakos hallgatója

V. évfolyam

Szent Benedek ünnepe Iskolánkban

Március 21-én délelőtt 11 órakor ünnepi Szentmisére gyűltünk össze a Bencés Templomban. Bencés közösségünk és Iskolánk rendalapítónkat, Szent Benedek atyánkat ünnepelte, a Szentmise előtt egy varázslatos koncerttel, amelyet Papp Bendegúz tenor énekesünk édesapjának, Papp Balázs tanár úrnak és növendékeinek tolmácsolásában hallgathattunk meg a Díszteremben, majd az ünneplés csúcsán, Szentmisével templomunkban. Az ünnepi mise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsai érsek úr volt, aki számos, bennsőséges és személyes tapasztalatát osztotta meg velünk Szent Benedek apátról. Az ünnepi Szentmisén fiúkórusunk teljesített liturgikus szolgálatot. A mise magyar-gregorián proprium tételeit és népénekeit mindannyian együtt énekeltük, az ordinárium tételei pedig Monteverdi "Missa a 4 voci" című művéből csendültek fel. Monteverdinek eme művét jónéhány éve énekeljük már, nyugodtan elmondhatom, a szívünkhöz nőtt az évek alatt. Az idén a fénymásolt lapok helyett már saját kiadásunkból énekelhettük, amelyet Soós Gábor tanár úr rendezett sajtó alá. Azt hiszem, immár hagyományosan járulhatott hozzá e mű és közös munkánk az ünnep fényéhez.

Tavaszi Kórustalálkozó 2011.

Idén 19. alkalommal rendezték meg a Győri Tavaszi Kórustalálkozót, amelynek néhány éve az Egyetemi Hangversenyterem, azaz az újvárosi Zsinagóga ad otthont. Ebben az évben mind a fiúkórusunk, mind a leánykarunk részt vett a találkozón. A fiúk Monteverdi "Missa a 4 voci" c. művéből énekelték a Kyrie és a Gloria tételt, a lányok a Kájoni-kódex-beli Spielenberger-miséből a Kyrie a Gloria és az Agnus Dei tételt, amelyeket Soós Gábor tanár úr continuo-játéka kísért. A mindenképpen emelkedett hangvételű, és egyben nagyon jó hangulatú találkozón mindkét együttes nagyon jól szerepelt, a fiűkórusunk különösen is jó kritikát kapott a találkozó után. Egyfelől kiemelték unicitásunkat, valamint azt a tényt, hogy az általuk énekelt nem könnyű polifón zenei szövetet mennyire muzikálisan, és mint jól összeszokott együttes adták elő fiú-énekeseink. Leánykarunknak ez volt az első külső szereplése a megalakulásuk óta. Egészséges, pontos, kidolgozott intonációjukat emelték ki a jelen lévő műértő hallgatóink.

Koncert a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban

A mai napon a Nemzeti Filharmónia szervezésében, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium III. filharmóniai hangversenyének keretében a Collegium Musicum Jaurinense fiúkórusát és zenekarát hallhatták a pannonhalmi diákok, tanáraik, és az érdeklődők. Számomra nem mindennapi élmény volt abban az iskolában koncertezni, ahol egykor magam is tanultam, és hallgattam a tornaterem sajátos mikroklímájában az akkori, 15-20 évvel ezelőtti ifjúsági bérletek előadásait.

Délután három körül érkeztünk meg az előadás helyszínére, a koncert fél hatkor kezdődött. A diákság nagy érdeklődéssel figyelte előadásunkat, jól eső érzés volt a koncert után a jelenlegi diákok, és egykori kedves tanáraim elismerő szavait fogadni. A koncert első felében a 17. század zenéjéről igyekeztünk átfogó képet adni, néhány élőzenei szemelvénnyel. Az előadás második felében a Baltazár csendült fel oratórikus előadásban. A fiúknak, azaz a mieinknek óriási kihívás volt egy másik iskola azonos korú diákjai előtt énekelni, főként a szólistáknak, és szintén nagy kihívás volt a tornateremeben fél óra után kialakuló óriási hőséggel is megküzdeni, de énekeseink példásan helytálltak. Ellensúlyozta a hőmérséklet-adta nehézséget a közönség figyelme, a baráti-testvéri fogadtatás, amelyet látogatásunk egésze alatt érezhettünk. Mindent összevetve, számomra az elmúlt kilenc év egyik legszebb koncert-élménye volt a mai, elégedettséggel számolhattam be az együttesnek is erről a koncert után.

Megérkeztünk!

Ma délután nem sokkal 12.00 után épségebn, egészségben, csomagjainkkal együtt megérkeztünk Ferihegyre. Hamarosan a fotóinkat is közzétesszük, és egy kis összefoglaló is olvasható lesz oldalunkon. Most eléggé fáradtan pihenni térünk. A prossimo!

7. nap - indulás

föl a dombon - nem első felindulásból

A karnevál okán ma sem keltünk korán. Már ebéd előtt megkezdtük a csomagjaink elkészítését, és 13.00-kor elindultunk a repülőtérre Zsolt atyával. A csomagok feladása után elérkeztek a búcsúzás percei, amelyek, azt hiszem, egyikünk számára sem teltek meghatódottság nélkül. Örülünk, örültünk, hogy tényleg sok ember számára sikerült vidám perceket szeretni a koncerteken, a komolyak mellé, és hogy Zsolt atyát is sokszor felvidíthattuk. Köszönjük, hogy a jubileumi ünnepségen ránk gondolt/gondoltak, és hogy ennyi szép helyre eljuthattunk, ennyi emberrel találkozhattunk. Túlzás nélkül, mindannyiunk számára életreszóló élmény volt! Köszönjük utazásunk minden szervezőjének, de még egyszer különösen is Zsolt atyának ezt az élményekkel teli szép utazást!

6. nap - Kárneváááálll

A csütörtöki késői érkezésre való tekintettel pénteken délig aludtunk. Ebéd után vásárlási lehetőség volt egy brazil népművészeti tárgyakat árusító boltban, majd egy plázában időztünk egyéni nézelődéssel néhány  órát. Este, miután visszatértünk a szállásra, együtt kerestük meg Zsolt atyát, hogy megköszönjük neki a meghívást, átadjuk ajándékainkat, és egy oklevelet, amelyben a Collegium Musicum Jaurinense Zsolt atyát a kórus Amerikai Nagybácsijává fogadja. Úgy láttuk, és ebben reménykedtünk, hogy Zsolt atya örült a köszöntésünknek.

ha valakinek nem lenne egyértelmű: Molnár Marci ;)

A vacsora végeztével két busz is rendelkezésre állt, hogy a gimnáziumból, illetev a vendégek közül az érdeklődőket a Sao Paulo-i Karneválra szállítsa. Hihetetlenül érdekes élmény volt! Az első ámulat akkor vett erőt rajtunk, amikor a belépőjegyünkön megláttuk annak 880 Reálos (cca. 100 000 Ft) árát. A helyünk egy VIP páholyban volt, korlátlan étel- és italfogyasztással (félreértések elkerülése végett: sörnél erősebb ital nem volt) kiválló kilátással a felvonulásra. Azt hiszem, ilyenben az embernek csak egyszer van része az életében, így alaposan ki is használtuk a páholy-adta szolgáltatásokat, megnéztük a felvonulókat, ettük a Hot-Dogot... Szóval így telt a búcsúesténk, majdnem 4 óra volt, mire visszaértünk a szállásra, azt hiszem, egyikünknek sem esett nehezére elaludni....

5. nap - Iskola, Iskola

A csütörtöki napon négy fellépésünk is volt. No, nem mindegyik önálló, nagy koncert, az első három bemutató volt, a mi fogalmaink szerint általános iskola felső tagozatos gyerekeknek. Reggel az első és a második órában a Santo Amerigo példás fegyelmű ötödikeseinek tartottunk bemutatót, hogyan tartunk egy próbát, milyen zenét játszunk, és természetesen az elmaradhatatlan magyar népdalok is sorra kerültek, amelynek éneklésébe be tudtuk vonni a helyi tanulókat is, azok nem kis örömére. Cserébe ők is énekeltek nekünk, mégpedig a "Serkenj fel, kegyes nép" kezdetű népdalt énekelték szinte tökéletes magyar kiejtéssel. Nagyon megható volt.

koncert előtt a Zeneakadémián - megtelt...

Korai ebéd után egy másik bencés iskolát kerestünk fel, amelyet német bencés nővérek alapitottak Itapetininga-n. Ma is egy 12 tagú közösség él ott, akik nagy szeretettel fogadtak bennünket. Az itteni bemutató után a közeli Tatuí-ba mentünk, a Brazil Zeneakadémiára, ahol viszont telt házas nagy koncertünk volt az intézmény nagy előadótermében, nagyjából 600 hallgatóval. A hallgatók nagy érdeklődéssel hallgattak bennünket, és Zsolt atya magyarázatait, mikor azonban a népdalokra került a sor, a koncert utolsó negyedében, az előbbi fellépéseinkhez hasonlóan "nagy hangulat" kerekedett a teremben, felálltak, tapsoltak, és maguk is részt vettek a "hej!" kiáltásokban.
A koncert után bőséges vacsora, még ott, Tatuí-ban, a polgármester meghívására, majd hazatértünk, nagyjából fél háromra szállásunkra.

4. nap - a Magyarház

Zsolt atya kalauzol bennünket az iskolában:
"Ha már egyszer be kell állnunk a sorba,
akkor álljunk mindjárt az elejére!"

A tegnap hajnali érkezés okán ma délig lehetett aludni. Ebéd után Zsolt atya vezetésével megnéztük az iskola könyvtárát és stúdióját, megismerkedhettünk a Santo Amerigo nagy múltú informatika-oktatásával, majd vacsora után elindultunk a Magyarházba. A fellépés fél kilencre volt hirdetve, de az óriási esőzések miatt a terem csak fél tízre telt meg az érdeklődő, magyar gyökerekkel rendelkező hallgatoságunkkal. A bemutató nagyon kellemes, családias légkörben zajlott, utána magyar lángos, brazil üdítő, és érdekes beszélgetések, amelyekben egy-egy kisebb csoport, egy-egy sajatos életpályával, tapasztalatokkal gazdagodhatott. Miutan elfogyott a lángos és a szó, hazatértünk szállásunkra és nyugovóra tértünk, hiszen az 5. nap ígerkezik a leghosszabbnak.

3. nap - Minas Gerais Állam

Kedden nagyon korán indultunk a Minas Gerais Állam-beli Santa Rita do Sapucai (Szent Rita es apukája :) városba. Ebédre érkeztünk, délután pedig megnéztük a várost. Minas állam nagyon sok vonásában különbözik Sao Paulo-tól. A békés "mineiro"-k lakják, sokkal szűkebb a társadalmi olló, nem láttunk favela-kat, kicsit európaibb a környezet. Este fél kilenckor kezdődött a koncertünk. Bár a korai kelés miatt a fiúk rettenetesen fáradtak voltak, a koncertre nagyon szépen összeszedték magukat. A végére időzített népdalcsokor pedig kifejezetten elsöprő sikert aratott. Lelkes közönségünk háromszor is visszatapsolt bennünket, énekeltek nekünk brazil folklórt, és a magyar népdalok lelkesítő hatása alatt maguk is "hej-hej" kiáltásokkal hagyták el a szép, modern színhazukat. Este, illetve hajnalban fél háromra értünk haza. Mindenki jól van, Lacinak a csomagja is megjött.

2. nap - AZ ÜNNEP

Hétfőn délelőtt a 10 órakor kezdődő jubileumi szentmisén kezdődött a szolgálatunk, amelyet a helyi megyéspüspök celebrált, a homíliát Paulo apát úr mondta. Mi a Monteverdi-mise éneklésével es Soós Gábor tanár úr orgonajátékával járulhattunk hozzá az ünnep fényéhez. A mise után ünnepség a tornataeremben, amiből, sajnos nem túl sokat értettünk, csak az ünnep jó hangulatát érzékehettük a jelenlévőkkel. Majd egy nem kis ebéd, rövid szieszta következett, és irány Sorocaba, egy közeli város, aminek a színházában koncerteztünk. A koncert után néhany helyi magyarral talalkoztunk, beszélgettünk, majd hazatértunk az Apátsagba, szállásunkra.

Megérkeztünk! - 1. nap: Itapecerica da Serra

Tegnap este, a helyi idő szerint este 8 óra körül megérkeztünk a Sao Paulo-i repülőtér kijáratához, ahol Zsolt atya, Dom Andre igazgató úr, és még néhány kedves ismerős vártak bennünket. A bőséges vacsora után mindannyian pihenni vágytunk, hiszen a legtöbben már közel 24 órája talpon voltunk. A csomagok is majdnem rendesen megérkeztek, azt a hianyzó egyet pedig ma este meghozzák.
Vasárnap reggel Itapecerica da Serra felé vettük az irányt, ahol a 10 órakor kezdődő konventmisén énekeltünk a monostor gyönyörű templomában. A mise után megnézhettük az újonnan épült ásványvízpalackozó üzemet, majd egy igencsak bőséges ebéd várt ránk egy churrascaria-ban. Délután Embu-ban, a helyi Szentendrén jártunk, de sajnos az eleredt eső csak kevés időt engedett nekunk a nézelődésre.
Ma a hamarosan következő vacsora után próbalni fogunk,  mert holnap kemény nap var ránk, délelőtt lesz a jubileumi mise, este pedig Sorocaba-ba megyünk koncertezni egy teljesen mas műsorral. Az elkovetkező napok igencsak sűrűnek ígérkeznek, nem tudom, mikor sikerül újra számítógéphez jutni, de ígerem, amint tudok, jelentkezem. Ami a legfontosabb, hogy mindenki jól van, és jó hangulatban nézünk az előttünk álló szép kihívások elé!

2011. - Újra Brazíliában

A 2009-es utazásunk után most néhány nap múlva újra Brazíliába indulunk 12-en, a Szent Gellért Apátság meghívására, egy hétre. Ahogyan az másfél éve is volt, itt, a blogunkon igyekszem napi rendszerességgel rövid beszámolókat írni, amikor csak internethez jutunk, elsősorban - természetesen - a szüleinknek, rokonainknak, barátainknak, és mindazoknak, akik szeretettel figyelnek bennünket ez ismét nagy vállalkozásunkban. A részletekről most álljon itt az MTI beszámolója:

Brazíliai vendégszereplésre utazik szombaton a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium fiúkórusa. A kamaraegyüttes a magyar bencések által Sao Paulóban alapított iskola fennállásának 60 éves jubileumi ünnepségére kapott meghívást.

A Collegium Musicum Jaurinense nevű együttes évszázados múltjához híven döntően XVII. századi műveket vesz műsorára, amelyeknek mindegyik szólamát fiúk éneklik. A liturgikus szolgálat keretében emellett gregorián énekeket is megszólaltatnak, de énekelnek magyar népdalokat is.

A mai kórus elnevezésében és programjában is utal az elődökre, a barokk kori énekkarra, amelyet 1628-ban a jezsuiták alapítottak. A mai kórus elődjében a diákok mellett győri polgárok is énekeltek. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után még egy darabig próbálták életben tartani az együttest, amely végül mégis megszűnt. A bencések 1802-ben átvették az iskolát, ők is tettek erőfeszítéseket a kórus újraélesztésére, amely rövidebb-hosszabb szünetekkel működött ugyan, de igazi fénykorát a XVII.-XVIII. században élte.

Forrás: MTI

Bravo! Bravissimo!

2011. január 30-án együttesünk a budapesti Thália Színházban mutatta be G. Carissmi Balthasar lakomája c. szcenírozott históriáját. Mindannyiunknak, akik jelen voltunk, dolgoztunk az előadáson, óriási, hosszú távon meghatározó élményt nyújtott a közös munka, amely a délutáni előadásban olyan szakmai mércét ütött meg, amelyről az együttes vezetőjeként csak a legnagyobb elégedettséggel szólhatok. De az én szavaim helyett álljon itt Békési Barbara tanárnőnek, iskolánk német-angol szakos tanárának beszámolója, aki a közönség soraiból tekintette meg előadásunkat, így hitelesen számolhat be arról, amit nem csak nekünk nyújtott a produkció, hanem kedves vendégeinknek, nézőinknek, különösen is szüleinknek, rokonainknak, tanárainknak, barátainknak.

taps az előadásvégén

Nem hinném, hogy az elfogultság íratja le velem az elismerés szavait. Megítélésem szerint az, amit 2011. január 30-án, a budapesti Thália Színházban volt szerencsénk látni és hallani, a Collegium Musicum Jaurinense kiemelkedő teljesítménye volt. 
A gimnázium ill. a rendház épületében járva-kelve gyakran tanúi vagyunk, amint iskolánk kórusa Áron atya vezetésével éppen próbál. Évek óta hallhatjuk miséinken diákjaink-diáktársaink énekét, illetve hangszereseink játékát. Az is lehet, hogy néha meghallgatjuk lemezfelvételeiket, esetleg még fellépésekre is elkísérjük őket. Gondolhatnánk azt is, hogy jól ismerjük őket. 
Ez azonban - annak fényében, amit múlt vasárnap délután átélhettünk - már nem tűnik magától értetődőnek.

A Filharmónia Budapest bérletes előadásaként tekinthettük meg a Collegium Musicum és a győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola diákjainak előadásában G.Carissimi: Baltazár lakomája című oratóriumát. Bár évek óta egy-egy hasonló mű előadásával kényeztetnek bennünket, most azt láthattuk, hogy produkciójuk nemcsak „hazai terepen”, hanem egy fővárosi teátrum színpadán is megállja a helyét.

a király és a királynő

A professzionális előadásokhoz szokott közönség érdeklődve hallgatta az első részt: a mű nyitányát, Áron atya ismertetőjét, valamint a szólisták rövid zenei ízelítőjét. Izgalmas kontrasztot alkotott az iskolánkról, a jezsuita drámajátékról, valamint az oratóriumról szóló ismertető szakmai mélysége és az a könnyedség, amellyel ezt a tartalmat az atya előadta. A hallgatóság pedig nagyon is értékelte a finom humor megnyilvánulásait. Közben valószínűleg azon is tűnődtek: milyenek ezek a farmert, kockás inget vagy épp kapucnis pulcsit  viselő fiúk, akik lazán letelepedtek a zenekari árok köré.
Először is bátrak. Miután az atya zenei szempontból bemutatott egy-egy szóló szerepet, egyedül kiálltak, és egyetlen akkordnyi vagy ütemnyi hangszeres "tájolás" után meggyőzően adtak elő egy részletet. Másrészről egyediek. Bruckner Mátétól olyan fiú-szoprán szólót hallhattunk, amely Magyarországon ritkaságszámba megy. Amikor a Historicus-ok énekelnek, kellemes hangszínük alapján be tudjuk azonosítani az öregdiákokat: Éger Csabát és Farkas Bencét. Szép csengése volt Christmann Erik hangjának is. Völner Marcell és Rácz Béla rendkívül magas hangokat énekeltek ki Balogh Eszter tanárnő mellett.  Judák Viktor virtuóz futamokkal tűzdelt alt-szólója pedig bravúros volt. Veisz Richárd erős basszus-hangja már a karácsonyi előadás díszére is vált, és Ricsi most Baltazár királyként is bizonyított.

rémület a lakoma közben

A Collegium Musicum tagjai ezen kívül fegyelmezettek és igazi együttest alkotnak. Az aznap már másodszor végighallgatott félórás ismertető, ill. az oratórium előadása közben is komoly arcokat, és - fiatal koruk ellenére - méltóságteljes megjelenésű szereplőket láttunk.
Zenekarunk is teljes elismerést érdemel – nem kis részben Soós Gábor orgonaművész és Takács Hajnalka koncertmester odaadó munkájának köszönhetően. 
A koreográfiát dicséri, hogy a táncosok mozgalmassá tették a produkciót, szervesen kiegészítve, de nem dominálva azt. Ahogy az Állami Operaház jelmezeit viselő kórus ill. tánckar előadta a művet, az volt az érzésünk: egy egészet alkotnak. Nem volt érezhető, hogy ez az első közös fellépésük, mint ahogy az a tény sem, hogy iskolánk a diákok felvételénél nem válogat énekesi-zenészi tehetség szerint.

Kedves Collegium Musicum! 

Köszönjük! Nagyon büszkék vagyunk Rátok!

Közeledik a "Balthasar lakomája" a Tháliában!

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődő szülőt, barátot és zenekedvelőt a Thálilába.

Január 30-án 11 órakor, illetve 15 órakor kerül bemutatásra 

G. Carissimi "Balthasar lakomája" c. historia-ja.

Helyszín: THÁLIA SZÍNHÁZ

1065 Budapest, Nagymező u. 22-24.

Szereposztás:

- Balthasar: Veisz Richárd

- Dániel próféta: Bruckner Máté

- Historicus I.: Éger Csaba

- Historicus II.: Farkas Bence

- Historicus III.: Judák Viktor Ambrus

Az előadásról: http://www.thalia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=647&catid=21&template=thalia_new

Jegyek kaphatók a Nemzeti Filharmónia jegyorodáiban,

 illetve az előadás előtt személyesen. 

A jegy ára: 1150 HUF